- Kívánjuk a sajtó szabadságát, censura eltörlését.
A sajtószabadság a polgárjogok egyik alapvető szimbóluma. A korabeli Magyarországon cenzorok figyelték a nyomtatott sajtót, és megakadályozták a nemkívánatos írások publikálását. Az áprilisi törvények elismerték a sajtó szabadságát.
- Felelős ministeriumot Buda-Pesten.
1848-ban nem létezett magyar kormány. Az ország legfőbb kormányszerve a Magyar Királyi Helytartótanács volt. A forradalmat követően alakult meg az első felelős magyar kormány.
- Évenkinti országgyűlést Pesten.
Az országgyűlést korábban kizárólag az uralkodó hívhatta össze, és a középkor óta Pozsonyban ülésezett. Az 1848-as választások után az első népképviseleti országgyűlés Pesten nyílt meg.
- Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
A törvény előtti egyenlőség azt jelenti, hogy a nemesi előjogok helyett polgári jogrendszert kívántak létrehozni. A vallások között sem volt egyenlőség. Az áprilisi törvények kimondták a felekezetek közötti egyenlőséget.
- Nemzeti őrsereg.
Magyarországnak nem volt önálló katonai ereje. Ezért nemzetőrség felállítását kezdeményezte a felelős magyar kormány.
- Közös teherviselés.
A nemesi előjogok sarkalatos pontja az adómentesség volt. A közös teherviselés ennek felszámolását jelenti, vagyis a nemeseket adófizetésre kötelezte.
- Úrbéri viszonyok megszűntetése.
A jobbágyoknak nem lehetett földtulajdonuk, a földesúr földjéért úrbért fizettek. Az úrbérnek számos formája létezett: munkavégzéssel (robot), terménnyel (dézsma), pénzzel vagy ajándékkal történő fizetés. Az úrbéri viszonyokat az áprilisi törvények szüntették meg, a föld a jobbágyok tulajdona lett.
- Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
A feudális bíráskodás alapja az úriszék volt, amely a földesurat bírói jogokkal ruházta fel: a földesurak hoztak ítéletet a birtokaikon élő jobbágyok vitás ügyeiben. A polgári normák szerint azonban a törvénykezésnek függetlennek és mindenki számára egyenlőnek kell lennie, ezt az igényt fogalmazta meg a nyolcadik pont.
- Nemzeti Bank.
Magyarországnak a reformkorban nem volt önálló jegybankja. A Habsburg Birodalomban a monetáris feladatokat az Osztrák Nemzeti Bank látta el. A forradalmat követően a magyar kormány a Pesten székelő Magyar Kereskedelmi Bankot ruházta fel jegybanki szerepkörrel.
- A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.
A Habsburg Birodalom keretein belül nem létezett önálló magyar hadsereg, a magyar ezredek az egységes császári hadrendbe tartoztak. A magyar katonák a birodalom teljes területén teljesítették szolgálatukat, nemcsak Magyarországon. A Batthyány-kormány elsőként a Nemzeti Őrsereg felállítását kezdeményezte, majd 1848 májusától az önálló magyar hadsereg szervezésébe is belefogott.
- A politikai statusfoglyok szabadon bocsátassanak.
Demokratikus jogok hiányában a császári udvar a politikai ellenzék működését ellehetetlenítette, tagjait bebörtönözte. A kor legismertebb politikai foglya Táncsics Mihály volt, akit 1847-ben sajtóvétségért tartóztattak le. Táncsicsot 1848. március 15-én szabadították ki börtönéből a márciusi ifjak és a hozzájuk csatlakozó forradalmárok.
- Unio.
A török hódoltság következtében a késő középkori Magyarország három részre szakadt, és megalakult az önálló Erdély (1541). A törökök kiűzése után a Habsburgok nem csatolták vissza Magyarországhoz Erdélyt, hanem külön fejedelemségként kezelték. Az utolsó pont Erdély és Magyarország újbóli egyesítését követelte, amelyet az erdélyi országgyűlés 1848-ban meg is szavazott.
(Forrás: https://ma7.sk/kavezo/mit-kivan-a-magyar-nemzet-a-12-pont-tortenete;
2021. március 15., 07:20; Kovács László)
